Mindössze 5 százalék az esély arra, hogy sikerüljön elérni a Párizsi Klímaegyezmény által megfogalmazott célt, és 2 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését az évszázad végéig egy új tanulmány szerint.
A gleccserek visszavonulása, és a krioszféra - a Földön található hó- és jégtakaró, illetve fagyott talaj (permafroszt) felolvadása önmagában, a klíma szempontjából is beláthatatlan következményekkel járhat, azonban a közvetett hatások szintén ijesztőek lehetnek. Erre jó példa a Grönlandon a második világháború után létrehozott katonai bázis esete, amely fél évszázaddal elhagyása után azzal fenyeget, hogy a globális felmelegedés hatására területéről jelentős mennyiségű, eddig a jég alá zárt nukleáris hulladékkal szennyezi el az óceánt. A grönlandi jégpáncél olvadását látva az Egyesült Államok és a dán kormány kármentesítési programot indított, azonban a kivitelezést nehezíti, hogy még mindig nem lehet tudni, pontosan mekkora is a veszély.
Az elmúlt félmilliárd év legmelegebb éghajlata van kialakulóban a Földön - állítja egy, a nature.com hasábjain megjelent új tanulmány. A légköri szén-dioxid-koncentráció lassacskán az elmúlt 200 millió év legmagasabb szintjére emelkedik, de a naptevékenység változásának is van szerepe abban, hogy példátlan meleg légköri viszonyok vannak kialakulóban bolygónkon. Közben kutatók egy másik csoportja arra figyelmeztetett, az emberiségnek körülbelül mindössze három éve van arra, hogy megelőzze a változások visszafordíthatatlanná válását.
Ha a szén-dioxid-kibocsátást nem sikerül csökkenteni, akkor a globális hőmérséklet minden egyes egy Fahrenheit (0,55 Celsisu-fok) növekedésével az amerikai gazdaság a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékát veszítené el, és minden további egy Fahrenheit növekedés többe kerülne az előzőnél - számolták ki amerikai kutatók.
További hőhullámokra kell felkészülni idén a világ különböző pontjain - figyelmeztetnek a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói. A manoai Hawaii Egyetem kutatói szerint nem csupán az év hátralevő részében, hanem a rákövetkező években is növekedni fog a "gyilkos" hőhullámok gyakorisága.
Az idei volt a második legmelegebb május 1880 óta, amelynél mindössze 2016-ban volt nagyobb a májusi globális átlaghőmérséklet - jelentette a NASA a napokban. Ezzel elmondható, hogy folytatódott az, a legalább 1985 augusztusa óta tartó trend, amelyben a globális átlaghőmérséklet minden egyes hónapban meghaladja a korábbi időszakok átlagát. Kérdés azonban, hogy mely periódust is értjük "korábbi időszakok" alatt, vagyis, hogy mit tekintsünk az összehasonlítás alapjának. 1985 júliusa csak akkor tekinthető az átlagnál hűvösebb hónapnak, ha bázisul az 1951-1980-as időszakot alkalmazzuk.
Az emberiség jó úton halad afelé, hogy a kitűzött két Celsius-fokban korlátozza a globális felmelegedés mértékét - állítja egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Climate Change című szaklapban.
A klímaváltozást és a globális felmelegedést már nem lehet elbagatellizálni, legalábbis a világ nagyhatalmaival karöltve a mi politikusaink sem így tesznek. Éppen ezért folyamatosan szigorodnak a károsanyag-kibocsátási szintek, és sorra nemzetközi megállapodások születnek a megújuló energiatermelésről. A mainstream technológiákon túl azonban nem egy érdekes, furcsa vagy éppen extrém futurisztikusnak tűnő ötlet létezik, amellyel az emberiség energiaellátását tisztán és biztonságosan lehet megoldani.
A hosszú távú globális felmelegedés és az elmúlt évtizedek egyik legerősebb El Nino jelenségének kombinációja nyomán 2015 az eddig legmelegebb év volt a 19. század közepe-vége óta - erősítette meg az Amerikai Meteorológiai Társaságnak a klíma állapotáról kiadott éves jelentése.